Az első órán előadást hallgattunk Erdővidék földrajzáról, történelméről, településeiről, az ott élő emberek életéről, mindennapjairól, a terület hírességeiről.
A következő órán egy kötetlen beszélgetés során megismertük egymást, és kölcsönösen meg is ajándékoztuk baróti kortársainkat egy iskolánk nevével gravírozott pohárral, amelyben csoki és cukorkák voltak. Mi egy Barót feliratú órát kaptunk, amelyen az iskola képe található és csokoládét. Mindjárt meg is beszéltük, hogy a két hetedik osztály egy futballmérkőzést szervez.
Ezután ellátogattunk a Szent Anna-tóhoz. Az út során az Olt folyó felett vezetett utunk, és egy működő kőfejtőt is láthattunk a távolban. Délre érkeztünk a tóhoz, ahol előrecsomagolt ebédet kaptunk. Megtekinthettük a Szent Anna kápolnát és a tavat.
Következő állomásunk a Mohos, tőzeges láp. Az idegenvezetőtől sok érdekességet halottunk a kráter-tó keletkezéséről, növény- és állatvilágáról.
Meredek, szerpentines út vezetett a Torjai büdösbarlanghoz. A kaptató végén már éreztük a kénes bűzt. A barlangban nem tölthettünk el 10 percnél több időt, és nem hajolhattunk le az erős kéngáz miatt, amelynek a beszippantása halálos.
A Hargita rejtélyeihez tartozik még a mofetta, amely vulkáni utóműködés következménye és a víz bugyogását jelenti. Ebben a vízben sokan élvezettel mártották bele a lábukat.
A hazafelé vezető úton, a hegygerincen magasodott a híres Bálványos vár.
Erzsike néni a konyhán már meleg vacsorával várt minket. Vacsora után megírtuk az útinaplónk e napi fejezetét.
Ezt a napot szerintem senki nem fogja elfelejteni, amilyen élményeken mentünk keresztül.
A mai nap tudósítója volt: Kancsár Viktória és Petrik Rebeka
Gaál Mózes
Gaál József és Pál Erzsébet gyermekeként született Baróton, vallása római katolikus. A gimnáziumot Nagyszebenben, bölcseleti tanulmányait a budapesti egyetemen (1883-1888) végezte; két évig az Ország- Világ segédszerkesztője volt. 1888-ban tanári vizsgát tett a magyar és latin nyelvből és irodalomból. 1889. szeptember 2-án helyettes tanárnak nevezték ki a pozsonyi katolikus főgimnáziumhoz, ahol 1892-ben rendes tanár lett. 1889-től Pozsonyban, később Budapesten lett tanár. 1907-től gimnáziumi igazgató, majd Pest vidéki tankerületi főigazgatóként tevékenykedett. Szerkesztője volt a Tanulók Lapjának, 1914 és 1936 között pedig Az Én Újságom című gyermeklapnak. Több történelmi témájú ifjúsági művet jelent meg, melyek konzervatív szellemben íródtak, de a humánum jegyét viselik magukon. 1926. május 12-én Budapesten házasságot kötött a nála 28 évvel fiatalabb Sonego Margittal, Sonego Angelo és Kazai Matild lányával.
A Szent Anna-kápolna legendája
Ahol egykor Hadúr oltárai füstölögtek, a keresztény magyarok vallásos kegyelete Szent Anna tiszteletére búcsújáró kápolnát épített... A kápolna kis harangja minden este imára szólítja a híveket, de az ezüstcsengésű harangszó sehogyan sem tetszik a zöldszakállú tündérkirálynak, a sok tündérnépnek, mert szörnyen zavarja őket pajkos játékaikban. Rávesznek tehát ígéretekkel egy pásztort, hogy lopja el a kis harangot. A szerencsétlen pásztor el is lopja s belehajítja a tengerszembe, de a tündérek rászedik őt, aranyat, ezüstöt nem kap, hanem belefojtják a tó vizébe.
Mármost szabad a vásár a tó körül, s esténként, amikor a hold ezüst fénye elömlik a regényes tájon, felkél a tündérsereg s víg táncot jár a tó partján. Sok szegény székely legény adja meg az árát ennek a csábító látványnak. A tündérkirály szépséges szép lányai becsalogatják a zsombékba, hínárba, a szerencsétlen, elkábult ifjak vakon rohannak a szirének után, míg egyszer megnyílik alattuk a hamis folyondár s elnyeli őket a mélységes tengerszem.
Gergő, a fiatal székely vadász azonban átöleli az őt csalogató legifjabb tündérleányt s forró csókot nyom az ajkára. A csóknak varázsereje megfosztja a tündért hatalmától. Feltámad a szerelem benne a deli székely legény iránt s otthagyja a tündérkirály birodalmát, hogy felesége legyen Gergőnek.
Megtörténik az esküvő nagy pompával, tánccal és vigassággal. Az öreg remete esketi őket össze s utána fel akarja szentelni az új harangot. Amikor azonban a szentelt víz a harang ércére hull, lángok csapnak fel s nagy dörgés és villámlás közt hirtelen elemésztik a harangot.
Az öreg barát előtt látomás jelenik meg, hogy addig, amíg az ellopott harang vissza nem kerül a tündérkirály palotájából, nem szólal meg a harangszó a Szent Anna-tó partján. Gergő s fiatal felesége erre elhatározták, hogy visszahozzák a harangot. Elkérik a baráttól a keresztes botot, s bátran leszállnak a vizek mélyébe a tündérkirály palotájába, ahol nagy a vigasság.
A hívatlan vendégek megérkezése nagy riadalmat okoz a tündérkirály udvarában. Mindenféle fortélyt megpróbálnak a tündérek, hogy ne kelljen a harangot odaadniuk, de a keresztes bot hatalmának nem tudnak ellenállni.
A fiatal pár ráakad a szentelt harangra, s nagy diadallal felhozza a tündérkirály palotájából, hogy ismét hirdesse Isten dicsőségét a hegyek között: "Gingalló, gingalló". Háromszor megkondul a harang, s a tündérpalota összeomlik. A tündérkirály vén varangyos békává zsugorodott össze s a tündérek hallá változtak át.
Mohos láp
Hargita megyében található. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban területe 80 hektár. Mennyisége körülbelül 3 millió köbméter víz. Csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána.
Itt található Erdély egyetlen, a kainozoikumi eljegesedésből visszamaradt húsevő növénye, a kereklevelű harmatfű. A Mohosban élő, jégkorszakbeli növények szigorúan védettek. További növényfajok: tarka tőzegmoha, erdei fenyő, mámorka, vörös áfonya, fekete áfonya. A tőzegláp és a Szent Anna-tó területén alakították ki a Mohos Természetvédelmi Területet.
Mofetta
A mofetta vulkáni utótevékenységhez kötődő, főleg széndioxidból álló gázfeltörés. Olasz szó, amely a latin mephitis szóból származik. Mofetta van Jáva szigetén található Halálvölgyben, vagy a Halálszurdokban. Magyarországon az egyik legismertebb mofetta, melyet 1999-ben az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága gyógygázzá minősített. A száraz mofetták gázt, a nedves mofetták szénsavas vizet (savanyúvizet) adnak. A savanyúvizek neve Erdélyben borvíz, a Felvidéken csevice. Székelyföldön gyakoriak a mofetták és a borvizes források, ezeket a helyi lakosság évszázadok óta használja. Az egyik legismertebb természetes mofetta a torjai Büdös-barlang, amely a feltörő gáz erős kéntartalma nyomán kapta nevét.
Bálványosvár legendája
Valamikor rabonbánok lakták, ezek leszármazottai voltak a híres történelmi Apor-család tagjai. (A vár évszázadokon keresztül igen erősnek, bevehetetlennek bizonyult, a tatárok sem tudták elfoglalni, egész a labancok ostromáig. Ekkor Bálványosvár végleg elesett.)
A vár ifjú ura, Apor István egy vásárban meglátta a Mike család egyetlen, szépséges és igen gazdag lányát, Imolát!
Akit azon nyomban megszeretett. Szerelem volt első látásra.
A lány is viszonozta István szerelmét, de mindkettőjük bánatára igen nagy akadályt jelentett, hogy az ifjú Apor pogány volt, ezért a frigyből egyelőre nem lehetett semmi. Búsult, sírdogált Imola, emésztette magát, szenvedett a beteljesületlen szerelemtől István is.
Végső elkeseredésében elindult a Büdös-barlang kénes, halálos üregébe, hogy véget vessen szomorú életének. Útközben találkozott egy híres jövendőmondó pappal, aki megtudván István bánatának az okát, megvigasztalta.
Azt tanácsolta, hogy rabolja el a lányt, s akkor majd minden jóra fordul.
István megfogadta a pap tanácsát, lesben állt vasárnap a templom mellett, s amikor Imola kijött a miséről, a nyergébe kapta és elvágtatott vele Bálványos várába.
Lett aztán ebből nagy ribillió. Mikéné szétordibálta a lesújtó eseményt, s a felbujtott nép megostromolta a várat, hogy a lányt kiszabadítsa. A harcban elesett Istvánnak két testvére, sok katona, s a népből is sokan, de a várat nem tudták tartani. Az ostromlók már a kaput is betörték, s kezdett a helyzet tragikussá válni. Imola kétségbeesve kérlelte Istvánt, hogy legyen keresztény, mert akkor megszűnik az ostrom és a szülei is beleegyeznek a házasságba, de az ifjú vitéz őseinek hitét nem volt hajlandó elhagyni. Megígérte viszont, hogy leendő gyermekeit megkereszteli. Imola ennek nagyon megörvendett, így már nem volt semmi akadálya egybekelésüknek, de ekkor váratlan dolog történt. A várban mivel tündérek laktak, akik éjszakánként kakasszóig dolgozva építették fel a várat, s hallva Apor István ígéretét, szörnyű haragra gerjedtek, megátkozták a várat, s az azonnal összeomlott. A nagy zúgásban, morajlásban Imola csengő hangon imádkozni kezdett: Uram Isten, Uram Jézus, ne hagyj el, segíts meg! István is az Istenéhez fohászkodott, és az Isten meghallgatta imájukat.
Amikor minden elcsendesedett, az ifjú pár sértetlenül állt a romok között. Örömükben fényes lakodalmat tartottak.
István betartotta szavát, s Imola, az anyja, a papok és a nép örömére a gyermekeit mind megkeresztelte.
Más változat szerint István még aznap maga is megkeresztelkedett.
A pogány tündérek a várból örökre eltűntek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése